MIÉRT ÉPPEN PANORÁMA ?

A minket körülvevő világ panorámikus megjelenítése nem modern korunk találmánya. És még csak nem is a fotográfia feltalálásával egyidős, hanem velünk él évszazádok óta a festészetben.
Lényegében az emberiséggel egyidős lehet az a vágy, hogy megmutassuk, megfessük, vagy leképezzük a körülöttünk lévő teret.

Gondoljunk csak az ősi barlangfestményekre Altamirában vagy Lascauxban, vagy a luxori sírokban látható freskókra. Ezek a megjelenítések mind-mind széles látószögben ábrázolnak, így a panoráma formátum kezdeteinek is felfoghatók.



A kínai festészetben is jónéhány nagyszerű példát találunk a panoramikus megjelenítésre. Legtöbbünk ismeri a függőleges képtekerc
seket, de azt már kevesen tudják, hogy a Szung dinasztia idejétől kezdődően sok, nagy méretű panoráma festmény született, úgy mint Xia Kui több, mint 10 méter hosszú panoráma tekercse, amely a Jangce folyót ábrázolja. A leghíresebb talán Zhang Zeduan Qingming shanghe tu című műve. Az alábbi képre klikkelve megtekinthető ez a nagysezrű panoráma alkotás >>>



Nem sokkal a fényképezés 1839-es feltalálását követően az úttörő fényképészek már készítettek panorámafotókat több dagerrotípia egymás mellé illesztésével.



Még mielőtt teljesen belemerülnénk a panorámafotózás gazdag újkori történetébe, bemutatunk egy az 1900-as évek elején Varga Béla budapesti fotográfus által készített panorámafotót, amely Budapest öt hídját fogja át a Duna kanyarulatával.